Montag, 12. Oktober 2009

Vizsgálat a református egyetem doktori védései ügyében

Megjelent a Református Élet legújabb száma 2009. augusztus 15-én, benne egy cikkel a KRE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának jelenlegi helyzetéről és a törvénysértésekkel kapcsolatos MAB-vizsgálatról. A szám kapható a Ráday könyvesboltban illetve megrendelhető az ujsag@exodus.hu e-mail-címen.

Mivel a cikk objektív, tényszerű elemzést tartalmaz a doktori védésekről és az azokkal kapcsolatos eseményekről, a blogíró ezt a cikket a Szerkesztőség szíves engedelmének reményében átveszi.

Református Élet, 2009. aug. 15-i szám, IV. (XI.) évf., 8. szám, 7. oldal
Kérdések a Károlin
(1. rész)
Vizsgálat a református egyetem doktori védései ügyében
A Bölcsészettudományi Kar egyetlen doktori iskoláját (későbbiekben: DI) 2003. őszén akkreditálták Prof. Dr. Hima Gabriella vezetésével. 2004-től indult meg a PhD-képzés, az első évben két, a második évtől három-négy ösztöndíjas ill. nyolc-tíz költségtérítéses hallgatóval évfolyamonként. A DI hallgatói hazai konferenciákat szerveztek, saját kiadású könyvsorozatot indítottak, részt vettek nemzetközi konferenciákon, publikáltak külföldi folyóiatokban. Az Iskola tekintélyének növekedését bizonyítja, hogy más egyetemekről is jelentkeznek ide hallgatók (PPKE, DE, ELTE, Nagyváradi Keresztyén Egyetem stb.)
A jogszabályi változások nyomán a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (továbbiakban MAB) 2007-ben új kritériumként írta elő doktori iskolánként minimálisan hét, MAB által elfogadott törzstag (köztük minimum négy egyetemi tanár) meglétét. A törzstagság feltétele a tudományos-szakmai elismertségen túl a témavezetői eredményesség, azaz valamennyi törzstagnak 2009. szeptemberéig fel kell mutatnia legalább 0,5 ún. „védett” doktoranduszt, ami annyit jelent, hogy két oktatónak együttesen egy PhD hallgatót el kell juttatnia a sikeres védésig. A kritériumok teljesítéséhez két év állt rendelkezésre.
A törzstagjelöltek egy része a hallgatók védésre való felkészítésével próbált az új követelménynek megfelelni, más részük pedig a témavezetésbe való „becsatlakozással”. A legtöbb doktorandusza Hima Gabriellának volt, nemcsak szakmai okok miatt, hanem mert magyar-orosz-német szakos lévén ő kínálta fel a témák legszélesebb spektrumát. De a modern magyar irodalmat oktatók (Bertha Zoltán, Hima Gabriella, Szigeti Lajos Sándor) témái eleve népszerűbbek voltak, mint a klasszikus vagy régi magyar irodalmi témák. Szigeti Lajos Sándor kiválásával a két másik modern magyaros kolléga újabb hallgatókra tett szert, míg a többi oktatónak csak egy-két hallgató jutott, ami feszültséget keltett, annak ellenére, hogy régi magyaros témákkal ösztöndíjas helyekre is be lehetett jutni.
2008 őszén világossá vált, hogy csak Hima Gabriella két hallgatója V.F. (téma: Krúdy Gyula) és R.E. (téma: Hermann Hesse) juthat el 2009. márciusában a védésekig. Az is nyilvánvaló volt, hogy a 2008. őszén a BTK dékáni posztján Kulin Ferencet váratlanul felváltó régi magyar irodalmár Prof. Szabó Andrásnak és feleségének, a csak angol szakos és szintén medievista Petrőczi Éva docensnek nincs témavezetettje. A dékánházaspár nem látszott megfelelni a MAB által előírt törzstagság feltételeinek. Hogy a kudarcot elkerüljék, részben hatalmi, részben más, a MAB által el nem fogadott eszközhöz folyamodtak. 2009. márciusában a KRE Irodalomtudományi Doktori Iskolája egyszerre négy új védéssel debütált:
1. Védés B.K. Cs. Szabó László életművéről írt disszertációja. B.K-nak semmilyen kapcsolata nem volt a Református Egyetemmel. Petrőczi Éva 2008. novemberében rábeszélte, hogy azELTÉ-nmegbukott szövegét nyújtsa be a KRE-n, biztosítva ezzel a maga számára a törzstagsághoz szükséges 0,5 doktoranduszt. A téma távol állt az angol puritanizmustól, így a témavezetést meg kellett osztani Bertha Zoltán docenssel. Átdolgozásra nem volt idő, decemberben házi vita, 2009 márciusában éles védés, amelyen az időközben dékánhelyettessé avanzsált Kulcsár-Szabó Ágnes az egyik opponens, és a négy tagú bizottság között még egy károlis ül. A két külső tag fanyalog, de a másutt megbukott, alacsony színvonalú disszertáció 75%-ot kap (20-ból 15 pont). A jegyzőkönyvbe azonban már 5 tagú bizottság kerül, és az eredmény is 88%-ra (25-ből 22) „javul”.
2. Védés: R.EHermann Hesse dolgozata. R.E. eredetileg a Debreceni Egyetem doktorandája volt, de dolgozatát ott nem javasolták védésre. A Károlira 2006-ban jelentkezett át, két évig dolgozott Hima Gabriella vezetésével a szövegén, amelyet a bírálók 2009. március 23-án ritével 66%-ra (25-ből 16 pont) elfogadtak. A dolgozat első lapjára a valódi témavezető, Hima Gabriella neve mellé bekerült a régi magyaros Szabó András dékán neve is. R.E-t 2008. decemberében választás elé állították: vagy beírja a dékán nevét társtémavezetőnek, vagy megbukik a védésen. R.E-nek 2009. májusában egy februárra visszadátumozott nyilatkozatot is alá kellett írnia, amelyben elismerte, hogy témavezetőivel – így Szabó András dékánnal is – konzultált.
3. Védés: V.F. Krúdy Gyula dolgozata. 2009. március 25-én élénk szakmai vitát követően cum laude (25-ből 23 pont, 89%) eredmény született. Témavezető kezdettől Hima Gabriella volt, ezen a doktorandusz később sem kívánt változtatni.
4. Védés: M.M. Protestantizmus és medialitás dolgozata a 2009. március 26-i védésen 100%-ot kapott. A dolgozat terjedelme (kb. 200.000 karakter) csak a fele a szabályzatban előírt minimális terjedelemnek (400.000-600.000). Nem tudni, mikor lett benyújtva, mert a doktorandusz két nyilatkozatot csatolt, mindkettőn 2009. március 9-i dátum szerepel. Az egyikben azt kérvényezi, hogy a benyújtott disszertációját bocsássák védésre, a másikban pedig azt, hogy témát és témavezetőt változtathasson. Ezek a kérvények soha nem jutottak el a Doktori Iskola vezetéséhez, tárgyalásuk napirendre sem került, így határozat sem született róluk. M.M. egyik március 9-i nyilatkozata szerint már leadta a dolgozatát, a másik március 9-i nyilatkozata alapján, még csak ezt követően kezdte írni. Úgy fogalmaz, hogy a „továbbiakban” Szabó András professzor legyen Hima Gabriella helyett a témavezetője és Kulcsár-Szabó Ágnes a társtémavezetője, mert 2 héttel a védés előtt meggondolta magát(a papírforma legalábbis erre mutat – a szerk.), és mégsem az 1930-as évek magyar irodalmi életéről kíván értekezni, hanem Luther koráról. M.M. új témavezetői, Szabó András dékán és Kulcsár-Szabó Ágnes dékánhelyettes, opponens Szabó András felesége, Pertőczi Éva, külső opponens Kulcsár-Szabó Ernő 2007-ben védett doktorandusza, Bednanics Gábor, a bizottság elnöke Kulcsár-Szabó Ernő beosztottja, Eisemann György. Házi vita nem volt meghirdetve, utólagos dokumentáció szerint lezajlott, csak a régi és új témavezetők vettek rajta részt (a régi akkor még nem tudta, hogy le lett váltva, ezt senki sem mondta meg neki), a tanszéki titkárnő vezette le. Ugyancsak a tanszéki titkárnő bírálta el M.M. mindkét március 9-i kérvényét: saját hatáskörében engedélyezte a téma- és témavezető váltást, továbbá a védésre bocsátást, a kérvények személy szerint neki lettek címezve, ő azokat nem továbbította sem a Doktori Iskola vezetőjéhez, sem a DI tanácsához, hanem önállóan intézkedett. Eredmény: summa cum laude.
A MAB jelenleg vizsgálja a KRE Irodalomtudományi Doktori Iskolája által rendezett négy védés törvényességét. Ennek oka, hogy a KRE BTK dékánja, Szabó András professzor valamint a KRE retorhelyettese, Györgyiné Koncz Judit közvetlenül a védések után, április elején személyesen feljelentették a Doktori Iskola vezetőjét, Hima Gabriella professzorasszonyt a MAB elnökénél, hogy túl sok doktoranduszt foglal le magának, ezért le akarják váltani. A vizsgálat eredménye még nem ismert. Annyi kiszivárgott, hogy a négy védés közül a MAB háromnak (1.,2.,4.) az érvényességét vitatja.
A DI éves költségvetése 10-15 millió forint, mely elég nagy összeg ahhoz, hogy a dékán és felesége saját hatáskörükbe vonják a Doktori Iskolát, és rendelkezhessenek költségvetése fölött. Ez az egyik legfőbb magyarázatra a DI struktúrájában utóbb bekövetkezett változásoknak.
M. L.
- folytatjuk -

82 komment

Címkék: tények a károli egyetem doktori védéseiről

Keine Kommentare:

Kommentar veröffentlichen