Montag, 19. Oktober 2009

Itt keress bennünket!!!

Figyelem!!!

Új blogjaink címe:

http://karolibotrany.blogspot.com ("s" nélkül!)

és

http://jhnnsclvn.wordpress.com

3 slágerrel:

Szabó András, a Trójai faló
Az elszalasztott lehetőségekről
Múltfeltárás Szabó módra (Szabó contra Bölcskei)

Olvass bennünket és szólj hozzá!!!

Új magyar blog indul:

http://senkikasenkifoldjen.blog.hu

Szigorúan szakmai blog, csak nevek nélkül, nehogy betiltsanak bennünket. A kódot itt adjuk meg:

Senkik = Szabók és Kulcsár-Szabók valamint sleppjük
Senkiföldje = Károli Gáspár Református Egyetem
A blog témája: a tehetségtelen Szabó-család tagjainak műveit elemezzük.

Dienstag, 13. Oktober 2009

Szolgálati közlemény

Betiltott blogjaink, a karolisbotrany.blog.hu és a protestans.blog.hu lementett posztjait közöljük ebben a blogban, a kommentjeik nélkül. Ezek az írások 2009. augusztus 21. és 2009. október 8. között keletkeztek. A karolisbotrany.blog.hu-nak augusztus 21. és október 6. között 13.800, a mindössze 2 napig aktív protestans.blog.hu-nak pedig oktber 6. és 8. között több mint 1000, azaz a kettőnek másfél hónap alatt mintegy 15.000 látogatója volt. A drasztikus intézkedések miatt október 7-én és 8-án protestáns barátaink külföldön - óvintézkedésként - több blogot is indítottak. Közülük kettő magyar nyelvű. Jelen blog csak a két betiltott blog írásait közli. Az újabb cikkek másik blogunkban, a karolibotrany.blogspot.com-on olvashatók (figyelem: ugyanez "s" nélkül!). Kérjük, hogy a véletlenül idetévedt, vagy szándékosan idelátogató olvasóink új címünkön keressenek bennünket:

http://karolibotrany.blogspot.com

Itt találhatók legújabb írásaink, német nyelvű címekkel és címkékkel ellátva:
Zensur! Zensur! Zensur! (Cenzúra! Cenzúra! Cenzúra)
Uram-bátyámos világ egy magyar egyetemen (Vetternwirtschaft an einer ungarischen Universitaet)
Das trojanische Pferd András (Szabó András, a trójai faló)

Ezekre az írásokra várjuk kommentjeiket.

Világ protestánsai, egyesüljetek!

Minden magyar református számára, a Kárpát-medencében és bárhol a világon egyetlen igaz út van, mégpedig a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatában való tevékeny részvétel. A `Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata´ (a továbbiakban: MRETT) már 1995-ben megalakult Debrecenben, a világ valamennyi magyar református egyháza közös akaratából, és mindmáig működik. A Tanácskozó Zsinat minden tagegyháza önrendelkezési jogát elismervén tiszteletben tartja minden ország szuverénitását, amelyben magyar református egyház él és működik. Ez az egyedüli járható út. Az `Alkotmányozó Zsinat´ tévút.

2009.06.21. 16:07 batori.g

Invitáció

Ez a blog a világ protestánsai és a magyarországi protestánsok számára jött létre. Magától értetődik, hogy nem kirekesztő, vagy ha mégis, akkor semiképp sem vallási, hanem erkölcsi alapon. Csatlakozhat hozzá minden született protestáns, aki a diktatorikus hatalommal való szembenállásra genetikailag kódolt. Gyávák, opportunisták, korruptak, a hatalom fizetett és egyéb módon jutalmazott talpnyalói lehetőleg kerüljék ezt az oldalt. Vagy ha mégis idetévednek, ne panaszkodjanak a kemény hangért. Kitiltani nem fogjuk őket, erre nincs szükség, hamarosan elkotródnak maguktól is, ha nem illenek egy igazi magyar protestáns közegbe.

Fórumot kívánunk biztosítani mindazoknak az egyetemi oktatóknak, egyetemi hallgatóknak, akiket a sors törvényszerűen vagy véletlenül a magyar protestantizmus szellemi fellegváraként létrehívott, azóta nevét meggyalázó intézménybe, a Károli GáspárReformátus Egyetemre vetett, mégpedig most, az intézmény történetének legsötétebb, a Rákosi-diktatúrát is megszégyenítő időszakában.

Közölni kívánjuk egy másik blogon már elhelyezett, de onnan azóta részben letörölt, megsemmisített kommentjeinket. Várjuk ide az új hozzászólásokat, kommenteket. Készek vagyunk vitakozni az ellenvéleményt képviselőkkel, de csak ha tényekre hivatkoznak. (Rágalmazóknak és hamis vádakkal operálóknak ajánljuk azt az oldalt, ahonnan kitiltottak bennünket, éppen mert a rágalmakkal és vádakkal szemben tényekre hivatkozva védekezni próbáltunk.) Véleményünket alátámasztandó, közölni fogunk autentikus dokumentumokat, amelyek alapján az olvasó önállóan eldöntheti, hogy a vitában kinek van igaza.

Bátori Gusztáv

ősreformátus

Kis kálvinista arcképcsarnok

2009.09.10. 01:22


200 év után magyar testben feltámadt az egykori svájci költő-fiziognómus, Johann Kaspar Lavater alias FarkasTorok. Megkértük őt, hogy hozzászólásként közölt tanulmányát önálló posztként közölhessük „Kis kálvinista arcképcsarnok” címmel. Örömmel adjuk tudtul, hogy a szerző ehhez hozzájárult.

FarkasTorok, reagálva B. Gusztáv megjegyzésére, miért a legantiintellektuálisabb fizimiskákat teszi a Református Egyház a Református Egyetem kirakatába, arra a következtetésre jut, hogy azért, mert leginkább csak ezek vannak. Nem szükségszerűen, hiszen a Református Egyház nyájában, bár az a mostani vezetés alatt intellektuáisan és főleg erkölcsileg nagyon mélyre süllyedt, azért még akadnának értelmesebb profilok is. Nemcsak juhok vagy ökrök (mint a vizeskék szemű Kofa – nevének ékezetek nélküli első felét kikölcsönözve – nevezzük így a tehénszemű és ökörarcú Hérát, de az ő arcát már elégszer elemeztük), hanem emberszabású lények is. FarkasTorok szerint azért romlott ennyit az arcállomány, mert ezek az antiintellektusok „nem is engednek be mást maguk közé, csak nagyon keveset, mert akkkor kiderülne, hogy mennyire egyszeri lelkek”.

A továbbiakban a szakember, azaz FarkasTorok elemzi a Károli Gáspár Református Egyetem vezetőinek koponya- és arcberendezését:

Elég az arcokat végig nézni: vagy sunyi paraszt pofák, vagy proli orrok és arcok, de semmiképp nem értelmiségi arcok, s nem polgári jelenségek (a szó nem rendszerváltozás utáni, hanem régi jelentésében).

Vizsgáljuk meg a borittas Bölcskei arcát, mely egy szerencsétlen parasztpofa, pirosodó bumszli orral, ideges egér szemekkel. A dékáné (SzA) egy amorf, zsíros paraszt vonásait viselő, szintén kis turcsi orrú, elég egyszerű vonású arc, a fejforma pl. a tarkó nem boltozatos, sem a homlok, ami csak a kopaszodás miatt magas. Ez kölcsönöz némi ál-értelmet ennek az 'arcnak'. A húsos kis tömpe ujjak, a dologtalanság jelei, a testi felfúvódás pedig emésztési zavart mutat, mintha a dékán úr nem tudna valamit megemészteni. Tán nem a másfél évtizedes gonoszságokat és csalásokat: az emberek egymás elleni kijátszását... És ott van még Petrőczi orcája, ami tényleg egy proli pofa (nem arcocska), de olyan, amelyik már a jóléttől eltokásodott. A bamba vizenyős tekintet és a türjedt száj a Ludwig ősöket igazolja. Nem értem, hogy milyen (angol) királynői rokonsága lehet? Csak nem a Rhédey Claudia vonalra hajaz? Biztosan valamit olvasott erről a puritanizmus "kutatgatása" közben és erős képzelőerejével – ami elvitathatatlanul van neki, mindenesetre jóval több, mint férjurának – beillesztette magát a királyi udvarba. Az udvar létezhet, ám ez nem egy kúria udvara, pláne nem egy kastély parkja, hanem egy körgangos ház belső nagyon sötét udvara. Gangos!
A gangos orcája mellett ott van még a női nem másik "szép" példánya, a már középkorú Menyé. Ez már egy kicsit távolabbi rokonság, nem a Szabó-, hanem a Kulcsár-Szabó genetikát vinné tovább, ha tudná vagy akarná, de kiskulcsárszabó még nincs kilátásban illetve külső szemnek láthatatlan állapotban sem. Így ez az arc nem az igazi szabók, csak a beházasodottak vonásait mutatja. Téved, aki azt hiszi, hogy a beházasodás eseménye nem hagy nyomot az arcon. Mindjárt meglátjátok, hogy de még mennyire hogy hagy! Ez a kretúra kis penge szájával, erőszakos arckifejezésével és holdvilág ábrázatjával szintén nem az értelmesek körét bővííti (mert azok fénylenek!). Persze fénylik ez az ábrázat is, de nem az értelemtől, vagy pláne nem a lelki tisztaságtól, hanem a faggyúmirigyek túlműködésétől, ami már a belső elválasztású hormonok háborúját vetítheti ki. Belül dúl a háború: a hatalomért, egy gyerek szülésért (de nem a karrier rovására), a tisztelt apósért (megfelelési kényszer - szerény képességekkel) és a férjért, aki szemmel láthatóan jóval fiatalabb. Az arc tehát itt sem intellektuális, ennél az asszonyságnál sem, mert kerek és nincs eleganciája, inkább zsíros képű és trampli, mint a költőcske feje, de ez inkább parasztos, míg amaz inkább prolis; csapzott hajúak mindketten (bár Menyé kissé rendezettebb képet mutat, mint a költőnőé). Tulajdonképpen a megtévesztésig olyan, mint egy TESCO-s kasszásnőé. Nem is tudjuk, mért nem inkább ott ül.

Nem is jutna eszünkbe, hogy ezek a nők: tanárnők, pláne az még a legvadabb álmomban sem jelenik meg, hogy egyetemen tanítanak ezek az arcok. Mi az, hogy tanítanak? Nemcsak tanítanak, az egyik már dékánhelyettes és tanszékvezető is, a másik csak feleség, bár ez is elég jól kifizetődik számára. Annál inkább mert férjeura kijárt neki egy egyszemélyes intézetet. Nem csalás és nem ámítás, nézzék meg a KRE honlapján. Puritanizmuskutató Intézet: igazgató, munkatárs, titkárnő, takarítónő mind egyszemélyben a „költőnő”. Ez az Intézet otthon van, a saját konyhájában. Látszik, hogy ez a rengeteg szerepkör sok neki, a legutolsót nem nagyon gyakorolja, azaz nemigen takarít. Ez meglátszik a „konyha-intézeten”.

Külsőleg és belsőleg is ismerem ezeket a torzókat. Még régről... Nem változtak semmit, ugyanolyan rondák kívül-belül. Csak az évek levakarhatatlanul ráragasztották az arcukra a gonoszság vonásait, ettől annyira ellenszevensek – és antiszexik, pláne a hímnemű kálvinista példány – mindenki számára.

Ja, igen, az egyik közülük kakukktojás. Parasztnak paraszt, legalábbis félig, de nem igazi kálomista. Csak próbál úgy tenni. De a dékáni székért – amiért ácsingózik, ha dékánuramból rektor lenne-lehetne, bár ez az álom utóbbiban egyre távolabbra kúszik, akárcsak tehénszemű és ököracú Héra szexuális fatáziálásaiban (jé, pszichiáter úgy látszik megfertőzött a freudizmusával) – majd áttér(ne) Kálvin hitére.

Párizs megér egy misét... Hajjaj, többet is...

13 komment

Montag, 12. Oktober 2009

Princz-díjas Szenczi-Molnár kutatóink: Szabó András és neje

2009.08.28. 15:13 pontilyenke

Princz-díjas Szenczi-Molnár kutatóink: Szabó András és neje

Elnézést kérek leghűségesebb olvasóimtól a hosszú posztszünet miatt. Mentségemre szolgáljon, hogy forró nyár volt, és bár általában naponta órákat lógok fönt a blogomon, most én is engedélyeztem magamnak némi kikapcsolódást. Legkitartóbb olvasóim talán megbocsátják nekem. Annál is inkább, mert most 1 nap alatt 2 posztot is elhelyezek blogomon. Az elsőben régi adósságomat törlesztve feltettem a Doktori Iskolai botrány történetének 1. részét. Ezt nem kellett megírnom, készen találtam a Református Élet legújabb számában, amint azt megadtam. Köszönet a szerzőnek! Éppen jókor íródott. Hamarosan megkezdődik az új tanév, a szeptemberrel eljön a tisztázások ideje, és mindenek előtt a tisztázásokra való igény, melyet Pontilyen barátom már júniusban megjósolt és alig várt.
Most ezt egészítem ki egy sajátkezűleg írt poszttal, melynek témája kampányolás a Károli Egyetem mellett.
Lássuk, mennyire megbízható kasszába invesztálnak a Károli Egyetem költségtérítéses képzési formájára felvett új illetve régi hallgatói? Akit érdekel, kattintson az alábbi linkre:
Ki emlékszik még a 10 évvel ezelőtti Postabankos botrányra? Aki nem, mert akkor még kicsi volt, kérdezze meg a szüleit. Amit a blogon látnak, az a Princz Gábor féle VIP lista -1997-ből egy ismerős névvel:
Szabó András Dr., adóstárs: Várkonyi Ágnes Dr.
8.000.000 Ft Kamat: 10%
Elég beütni a Google-ba: "Princz Gábor VIP lista Szabó András" és 8 oldalnyi találat jön be... A mi Szabó András dékánunk mint Gáborka kebelbarátja - nemes kontextusban.
Most már tudják, miből vette a dékánházaspár a Mátyás utcai lakását.
Blogjainkban olvashatják, hogyan és főképp hogy miből rendezték azt be, az isteni Savonarola tollából.
További blogajánló (ezeket a dékánhoz hű doktoranduszok és azok barátai írták, a kommentekbe viszont már a költségtérítéses doktoranduszok is beleszóltak; ők egy kicsit másképp látták a történteket, mint a fizetett vazallusok):
Ha érdekli, miből vette a dékánházaspár fiuknak, ifj. Szabó Andrásnak 22 millió forintos lakását, azt is elmondjuk. Elég a 10 évvel ezelőtt Kulin Ferenc dékán nyakába varrt károlis sikkasztási botrányt feleleveníteni - országos napilapok foglalkoztak vele -, amelyből az eltűnt pénzek az akkor dékánhelyettes Szabó András és felesége, Petrőczi Éva családi kasszájába vándoroltak. Kulint elbocsátották - Szabóék maradtak. Ezek után arra is rájöhetnek, miből jön majd össze további közös gyerekük és Petrőczi Éva korábbi házasságából származó gyermekeinek ill. unokáinak stafírungja: az Önök befizetéseiből, természetesen. És persze az állami finanszírozásból. De az már az állam dolga, kit érdekel. Ha az állam nem talál jobb helyet az ország pénzének, mint Szabó András zsebét, lelke rajta. A költségtérítéses hallgatók azonban még meggondolhatják, tényleg a Szabó-családdal akarnak-e jótékonykodni.
Olvassanak minket, és szóljanak hozzá. Sok feltáratlan részlet bukkanhat még fel a Szabó-család és a Református Egyetem évtizedes pénzügyi összefonódásának történetéből.
Vigyázat, nehogy félreértsenek bennünket. Senkit sem kívánunk lebeszélni a "reformárus" Egyetemről, épp ellenkezőleg. Gyertek ide, és fizessetek költségtérítést! Nem fogtok csalódni. A pénzetek ellenértékét biztosan megkapjátok, de nem biztos, hogy diploma formájában. Amikor azt már a zsebetekben érzitek ugyanis, esetleg majd egy bírósági határozat vonja vissza vagy semmisíti meg, mint a most debütált ifjú doktorokét. Hogy akkor mit kaptok a pénzetekért?
Sokat. Olyasmit, amit sehol másutt: állandó botrányt, non-stop show-t, happeninget. Az egyetem vezetése naponta gondoskodni fog adrenalin-szintetek megemeléséről és (magas) szinten tartásáról. Állandó stresszt ígérünk nektek, egy igazi túlélő túrát, élesben, igazi kockázattal: ugyanis nem biztos, hogy túlélitek. Azért izgalmas ez a túra, mert nem lehet megjósolni a végét. Aki szereti a kihívást, ne mulasszon el jelentkezni!
Mi az, amit garantálni tudunk?
Hogy benne lesztek az egyetemi újságok pletykarovataiban, blogokban fognak röhögni rajtatok, és hogy morálisan nagyon gyorsan békaperspektíva alatti szintről látjátok majd a világot. Sőt, ez a kötelező feltétele az államvizsgára bocsátásnak. Aki tiszta próbál maradni, el sem jut odáig.
Egyvalamire 1000%-os garancia van: akár eljuttok a diplomáig, akár nem, a pénzeteket hóttbiztos elvesztitek.
Gyertek a Károlira! Invesztáljatok a Szabó-családba!

37 komment

Címkék: princz vip listás dékánházaspár

Gondolatok a kapzsiságról

2009.08.15. 17:25 pontilyenke

Gondolatok a kapzsiságról

Az egyetemet, ahová járok, amely az egzisztenciámat biztosítja, és amelytől már eddig is nagyon sokat kaptam, egy ember tönkre akarja tenni - írtam jó 2 hónappal ezelőtt a Gondolatok az aljasságról topikomban -, majd valahogy így folytattam:

Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy aknamunkája eredményes lesz. Sikerülhet emberek százainak, ezreinek életét megnehezíteni, megrendíteni, aláásni. Az ember (mint én) tehetetlenül és részint értetlenül szemléli ezt a folyamatot. Hogyan lehetséges ez? Hogyan lehet megmagyarázni (megérteni?) az aljasságot?

Pár héttel később, a posztom nyomán támadt vita ideiglenes berekesztésekor, szabadon prafrazálva Peter Handkét, ünnepélyes ígéretet tettem:

Egyszer majd, ha lesz hozzá kedvem és erőm, illetve mindenekelőtt lesz igény rá, elmagyarázhatom a Gondolatok az aljasságról topiknál valamivel világosabban és konkrétabban is, hogy az én tudásom és információim szerint mi történt itt és az egyetemünkön a közelmúltban.

Most, közelegvén a szeptember és a szeptemberrel az új tanév, eljött az idő és az igény is arra, hogy visszatérjünk a károlis botrány valós okaira.

Úgy vélem, Nietzschénél nem találunk mindenre plauzibilis magyarázatot. Ő idealista volt, a fellegekben járt. Annak az embernek, aki az egyetemet tönkre akarja tenni, a gondolkodása nagyon is földhözragadt, materiális. Ebben az ügyben is, mint általában mindenben, érdemes egy praktikus taliánhoz, Montecuccolihoz fordulnunk válaszért. Szerintem ugyanis félrevisz minket, ha a jelenséghez (a kapzsiságból fakadó aljasság jelenségéhez) morális úton közelítünk. Tudom, ez így homályosan hangzik. Megpróbálom megmagyarázni.

A Református Egyetem botrányának - Montecuccolit parafrazálva - 3 oka van: pénz, pénz, pénz. Ez volt a hajtóereje annak az ámokfutásnak, amellyel az egyetem dékánja aláaknázta a Doktori Iskolát, és ezzel az egész Bölcsészkart, sőt, talán az egész Református Egyetemet is. A képzés 5 éve alatt kiderült, hogy a doktori programban sokkal több pénz van, mint amennyit a kezdet kezdetekor feltételezni lehetett. Ezt a pénzt egy ember mindenáron meg akarta kaparintani. Illetve nem csak egy ember. Ti. ennek az embernek van egy felesége is. Továbbá ennek a feleségnek több házasságból néhány gyermeke. És ezek a gyermekek már mind felnőttek, nagyon felnőttek, már az ő gyermekeik is cseperednek, és a sok új család mindegyikének új, saját fészek kell. Ennyi új fészek teremtésére pedig 3 dolog kell, mint Montecuccoli bölcsen megmondta: pénz, pénz, pénz. A motiváció, amely az ámokfutást kiváltotta, tehát adott.

Következő posztomban elhagyom eddigi germán szellemi vezetőmet, Nietzschét, és olyan vérbeli latinos hadvezért választok, akinek segítségével a Doktori Iskola botrányát kirobbantó idei négy első PhD-védés történetét kizárólag tényekre alapozva sikeresen kísérelhetem meg összefoglalni. Az érintetteket ezennel hozzászólásra meghívom.

Kommentre fel tehát! Legyetek üdvözölve ismét sors- és kartársaim!

Pontilyenke

Vizsgálat a református egyetem doktori védései ügyében

Megjelent a Református Élet legújabb száma 2009. augusztus 15-én, benne egy cikkel a KRE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának jelenlegi helyzetéről és a törvénysértésekkel kapcsolatos MAB-vizsgálatról. A szám kapható a Ráday könyvesboltban illetve megrendelhető az ujsag@exodus.hu e-mail-címen.

Mivel a cikk objektív, tényszerű elemzést tartalmaz a doktori védésekről és az azokkal kapcsolatos eseményekről, a blogíró ezt a cikket a Szerkesztőség szíves engedelmének reményében átveszi.

Református Élet, 2009. aug. 15-i szám, IV. (XI.) évf., 8. szám, 7. oldal
Kérdések a Károlin
(1. rész)
Vizsgálat a református egyetem doktori védései ügyében
A Bölcsészettudományi Kar egyetlen doktori iskoláját (későbbiekben: DI) 2003. őszén akkreditálták Prof. Dr. Hima Gabriella vezetésével. 2004-től indult meg a PhD-képzés, az első évben két, a második évtől három-négy ösztöndíjas ill. nyolc-tíz költségtérítéses hallgatóval évfolyamonként. A DI hallgatói hazai konferenciákat szerveztek, saját kiadású könyvsorozatot indítottak, részt vettek nemzetközi konferenciákon, publikáltak külföldi folyóiatokban. Az Iskola tekintélyének növekedését bizonyítja, hogy más egyetemekről is jelentkeznek ide hallgatók (PPKE, DE, ELTE, Nagyváradi Keresztyén Egyetem stb.)
A jogszabályi változások nyomán a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (továbbiakban MAB) 2007-ben új kritériumként írta elő doktori iskolánként minimálisan hét, MAB által elfogadott törzstag (köztük minimum négy egyetemi tanár) meglétét. A törzstagság feltétele a tudományos-szakmai elismertségen túl a témavezetői eredményesség, azaz valamennyi törzstagnak 2009. szeptemberéig fel kell mutatnia legalább 0,5 ún. „védett” doktoranduszt, ami annyit jelent, hogy két oktatónak együttesen egy PhD hallgatót el kell juttatnia a sikeres védésig. A kritériumok teljesítéséhez két év állt rendelkezésre.
A törzstagjelöltek egy része a hallgatók védésre való felkészítésével próbált az új követelménynek megfelelni, más részük pedig a témavezetésbe való „becsatlakozással”. A legtöbb doktorandusza Hima Gabriellának volt, nemcsak szakmai okok miatt, hanem mert magyar-orosz-német szakos lévén ő kínálta fel a témák legszélesebb spektrumát. De a modern magyar irodalmat oktatók (Bertha Zoltán, Hima Gabriella, Szigeti Lajos Sándor) témái eleve népszerűbbek voltak, mint a klasszikus vagy régi magyar irodalmi témák. Szigeti Lajos Sándor kiválásával a két másik modern magyaros kolléga újabb hallgatókra tett szert, míg a többi oktatónak csak egy-két hallgató jutott, ami feszültséget keltett, annak ellenére, hogy régi magyaros témákkal ösztöndíjas helyekre is be lehetett jutni.
2008 őszén világossá vált, hogy csak Hima Gabriella két hallgatója V.F. (téma: Krúdy Gyula) és R.E. (téma: Hermann Hesse) juthat el 2009. márciusában a védésekig. Az is nyilvánvaló volt, hogy a 2008. őszén a BTK dékáni posztján Kulin Ferencet váratlanul felváltó régi magyar irodalmár Prof. Szabó Andrásnak és feleségének, a csak angol szakos és szintén medievista Petrőczi Éva docensnek nincs témavezetettje. A dékánházaspár nem látszott megfelelni a MAB által előírt törzstagság feltételeinek. Hogy a kudarcot elkerüljék, részben hatalmi, részben más, a MAB által el nem fogadott eszközhöz folyamodtak. 2009. márciusában a KRE Irodalomtudományi Doktori Iskolája egyszerre négy új védéssel debütált:
1. Védés B.K. Cs. Szabó László életművéről írt disszertációja. B.K-nak semmilyen kapcsolata nem volt a Református Egyetemmel. Petrőczi Éva 2008. novemberében rábeszélte, hogy azELTÉ-nmegbukott szövegét nyújtsa be a KRE-n, biztosítva ezzel a maga számára a törzstagsághoz szükséges 0,5 doktoranduszt. A téma távol állt az angol puritanizmustól, így a témavezetést meg kellett osztani Bertha Zoltán docenssel. Átdolgozásra nem volt idő, decemberben házi vita, 2009 márciusában éles védés, amelyen az időközben dékánhelyettessé avanzsált Kulcsár-Szabó Ágnes az egyik opponens, és a négy tagú bizottság között még egy károlis ül. A két külső tag fanyalog, de a másutt megbukott, alacsony színvonalú disszertáció 75%-ot kap (20-ból 15 pont). A jegyzőkönyvbe azonban már 5 tagú bizottság kerül, és az eredmény is 88%-ra (25-ből 22) „javul”.
2. Védés: R.EHermann Hesse dolgozata. R.E. eredetileg a Debreceni Egyetem doktorandája volt, de dolgozatát ott nem javasolták védésre. A Károlira 2006-ban jelentkezett át, két évig dolgozott Hima Gabriella vezetésével a szövegén, amelyet a bírálók 2009. március 23-án ritével 66%-ra (25-ből 16 pont) elfogadtak. A dolgozat első lapjára a valódi témavezető, Hima Gabriella neve mellé bekerült a régi magyaros Szabó András dékán neve is. R.E-t 2008. decemberében választás elé állították: vagy beírja a dékán nevét társtémavezetőnek, vagy megbukik a védésen. R.E-nek 2009. májusában egy februárra visszadátumozott nyilatkozatot is alá kellett írnia, amelyben elismerte, hogy témavezetőivel – így Szabó András dékánnal is – konzultált.
3. Védés: V.F. Krúdy Gyula dolgozata. 2009. március 25-én élénk szakmai vitát követően cum laude (25-ből 23 pont, 89%) eredmény született. Témavezető kezdettől Hima Gabriella volt, ezen a doktorandusz később sem kívánt változtatni.
4. Védés: M.M. Protestantizmus és medialitás dolgozata a 2009. március 26-i védésen 100%-ot kapott. A dolgozat terjedelme (kb. 200.000 karakter) csak a fele a szabályzatban előírt minimális terjedelemnek (400.000-600.000). Nem tudni, mikor lett benyújtva, mert a doktorandusz két nyilatkozatot csatolt, mindkettőn 2009. március 9-i dátum szerepel. Az egyikben azt kérvényezi, hogy a benyújtott disszertációját bocsássák védésre, a másikban pedig azt, hogy témát és témavezetőt változtathasson. Ezek a kérvények soha nem jutottak el a Doktori Iskola vezetéséhez, tárgyalásuk napirendre sem került, így határozat sem született róluk. M.M. egyik március 9-i nyilatkozata szerint már leadta a dolgozatát, a másik március 9-i nyilatkozata alapján, még csak ezt követően kezdte írni. Úgy fogalmaz, hogy a „továbbiakban” Szabó András professzor legyen Hima Gabriella helyett a témavezetője és Kulcsár-Szabó Ágnes a társtémavezetője, mert 2 héttel a védés előtt meggondolta magát(a papírforma legalábbis erre mutat – a szerk.), és mégsem az 1930-as évek magyar irodalmi életéről kíván értekezni, hanem Luther koráról. M.M. új témavezetői, Szabó András dékán és Kulcsár-Szabó Ágnes dékánhelyettes, opponens Szabó András felesége, Pertőczi Éva, külső opponens Kulcsár-Szabó Ernő 2007-ben védett doktorandusza, Bednanics Gábor, a bizottság elnöke Kulcsár-Szabó Ernő beosztottja, Eisemann György. Házi vita nem volt meghirdetve, utólagos dokumentáció szerint lezajlott, csak a régi és új témavezetők vettek rajta részt (a régi akkor még nem tudta, hogy le lett váltva, ezt senki sem mondta meg neki), a tanszéki titkárnő vezette le. Ugyancsak a tanszéki titkárnő bírálta el M.M. mindkét március 9-i kérvényét: saját hatáskörében engedélyezte a téma- és témavezető váltást, továbbá a védésre bocsátást, a kérvények személy szerint neki lettek címezve, ő azokat nem továbbította sem a Doktori Iskola vezetőjéhez, sem a DI tanácsához, hanem önállóan intézkedett. Eredmény: summa cum laude.
A MAB jelenleg vizsgálja a KRE Irodalomtudományi Doktori Iskolája által rendezett négy védés törvényességét. Ennek oka, hogy a KRE BTK dékánja, Szabó András professzor valamint a KRE retorhelyettese, Györgyiné Koncz Judit közvetlenül a védések után, április elején személyesen feljelentették a Doktori Iskola vezetőjét, Hima Gabriella professzorasszonyt a MAB elnökénél, hogy túl sok doktoranduszt foglal le magának, ezért le akarják váltani. A vizsgálat eredménye még nem ismert. Annyi kiszivárgott, hogy a négy védés közül a MAB háromnak (1.,2.,4.) az érvényességét vitatja.
A DI éves költségvetése 10-15 millió forint, mely elég nagy összeg ahhoz, hogy a dékán és felesége saját hatáskörükbe vonják a Doktori Iskolát, és rendelkezhessenek költségvetése fölött. Ez az egyik legfőbb magyarázatra a DI struktúrájában utóbb bekövetkezett változásoknak.
M. L.
- folytatjuk -

82 komment

Címkék: tények a károli egyetem doktori védéseiről

Diplomaosztó a Kálvin téri református templomban

Addig is, míg engedélyt kapunk a Református Élet szerkesztőségétől, hogy tényfeltáró sorozatuk 2. részét blogunkban közölhessük, beszámolunk röviden a szombati diplomasztó ünnepélyről a Kálvin téri templomban. (Ld. Lakat szept. 19-i bejegyzése 23:26-kor.) Dékánunk talárban megtartotta farizeusi beszédét. Nem átallotta azt mondani, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem csak tisztességes eszközöket alkalmaz, miközben a konkurencia piszkos módszerekkel küzd ellenünk. De ő, mint a Károli Gáspár Református Egyetem dékánja, megpróbálja a bibliai tanítást követni, és ha támadják, nem üt vissza.

Van ebben igazság. Szabó András elsőként és váratlanul üt. Jelleméhez híven hátulról. A módszer sikerét bizonyítja, hoy az egyetem 16 éves fennállása óta ő és felesége még ott vannak, miközben gyakorlatilag az egész oktatói gárda kicserélődött. Szabó András útja a hatalomig „hullákon” át vezet. Erről szól a Református Életben megjelent friss elemzés, konkrét esetekkel, mindenkinek ismerős nevekkel és tényekkel az elmúlt évből. Szabó András nem a jézusi grádicsokon lépdel felfelé, és enyhén szólva nem a jézusi magatartást követi.

Hogy milyen módszereket alkalmaz a konkurenciával szemben? Elég a Kulcsár Szabó Ágnes és Kulcsár Szabó Ernő segítségével Veszprémből átlopott színháztudományi szakot említenünk, amibe a konkurencia belehal. Tisztességes módszer az Apóst bevetni a cél elérése érdekében? De ez semmi azokhoz a módszerekhez képest, amelyeket az Irodalomtudományi Doktori Iskola márciusi védései során alkalmazott.

Olvassák el egészen figyelmesen még egyszer a Református Élet augusztusi számából átvett posztunkat a BTK doktori védéseiről: http://karolisbotrany.blog.hu/2009/08/27/vizsgalat_a_reformatus_egyetem_doktori_vedesei_ugyeben.

És most már tudják, miért csak a leváltott doktori iskolai vezető hallgatója kaphatott diplomát, és a másik három miért nem. És arra is rájöhetnek, miért kellett leváltani a vezetőt.

A Dékán és Dékánné valamint Dékánhelyettes asszony saját hallgatóit csalással próbálta oklevélhez juttatni. Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsi határozat van a másik három védésről is, de azokat már nem olvashatták fel, és az okleveleket nem adhatták ki. A Doktori Iskola vezetőjévé előráncigált nyudíjas rendőr a Kálvin téri Református templom pulpitusán erről nem beszélt. Arról sem, hogy szemet hunyva a látványos törvénysértések fölött, együtt szavazott a csalókkal a másik három védés érvényességéről. A bűnpártoló rendőr (contradictio in addictio!) törvényességre és etikus magatartásra szólítja fel az avatandó doktort. Majd következik az átadás és kézfogás.

Még jó, hogy a dékánon kesztyű volt. Így talán az ifjú doktor meg tudja őrizni tisztaságát...

17 komment

Csöndes tisztogatások

Református Élet 2009. szeptember 15-i szám, IV. (IX.) évfolyam, 7-8. o.

Kérdések a Károlin

2. rész

Az Irodalomtudományi Doktori Iskola 2008. őszéig autonómiát élvezett, és be tudta tölteni funkcióját. Akkor azonban olyan fontos változások történtek mind az Egyetem, mind a Bölcsészettudományi Kar élén, amelyek a Doktori Iskolára nézve katasztrofális következménnyel jártak. Kulin Ferenc dékánt 2008. október elején a Kar oktatói számára váratlanul, hivatali idejének kitöltése előtt leváltották, ugyanolyan puccsszerűen, mint egy hónappal korábban, az egyetemi közélet számára ugyancsak meglepő módon, Szűcs Ferenc rektort. Szabó András akkor még rektorhelyettesként a Kari Tanács egyik első szeptemberi ülésén bejelentette, hogy mivel mind a – nem egészen önként – leköszönt Szűcs Ferenc, mind kiszemelt utódja, a rektori teendőkkel megbízott rektorhelyettes, Vargha András kifejezetten őt akarják dékánnak, senki ne pályázzon, mert ezt a pozíciót az egyetem és az egyház vezetői neki szánták. Így, mint egyedüli dékánságra pályázónak, a Kari Tanács 2008. októberében bizalmat szavazott számára. Az egyetemen és a Karon már akkor szóbeszéd tárgya volt, hogy a puccsszerű leváltások mögött a rektori ambíciókat dédelgető rektorhelyettes, Szabó András áll, szoros szövetségben a másik rektorhelyettessel, Györgyiné Koncz Judittal, ami annál valószínűbbnek látszik, hogy a rektorral és a bölcsészkari dékánnal egyidőben egy harmadik kulcspozíció élén is változás történt: távozott az egyetem gazdasági igazgatója, Böszörményi Jenő, így a pénzügyek a két rektorhelyettes ellenőrzése alá kerültek. Az új gazdasági igazgató Szabó András rektorhelyettes felügyelete alatt, csak korlátozott önállósággal gazdálkodhatott.

A sikeres puccsokat végrehajtó rektorhelyettes páros már akkor szorosra fonta együttműködését, amikor Györgyiné Koncz Judit, aki korábban a Nagykőrösi Főiskolán oktatott éneket, átkerült Nagykőrösről a Bölcsészkarra, kiszorítva a Neveléstudományi Tanszék éléről Kopp Erika docens asszonyt, és nem tudni, mi módon, bölcsészkari rektorhelyettessé avanzsált. Holott ezt a magas pozíciót korábban nem kiváló képességeivel érdemelte ki, hanem egyedül azzal, hogy az egyetemi vezetésben ő képviselte Nagykőröst. Nagykőrös kihullt alóla, de a bölcsészrektorhelyettesi szék alá került: a sok bölcsész oktató között – tanítóképzői karrierjével és énektanári diplomájával – ő látszott a legalkalmasabbnak e magas tisztség viselésére: nem szakmailag, hanem stratégiailag.

Szabó Andás lassú rámozdulása a hatalmi pozíciókra azonban már korábban megkezdődött. Valójában erről álmodott a Bölcsészkar megalapítása óta. Az első „ugrása a hatalomért” 1998-99-ben dékánhelyettesként – Kulin Ferenc mellett – tiszavirágéletű volt, újabb és újabb kísérleteit a dékánságra, sőt, egyszer Tenke Sándor idején a rektorságra, megalázó kudarcok kísérték. Ambíciói hamu alatt parázslottak Raffay Ernő és Kovács Eszter regnálása idején is, ám sosem hunytak ki, csak új szelekre vártak. 2006-ig kellett várnia a második „ugrásra a hatalomért”, amikor a másodszor is dékánná választott Kulin Ferenc mellett másodszor is dékánhelyettes lett, majd a történész akadémiai doktort, Popély Gyulát kitaszítva a bölcsészrektorhelyettesi pozícióból tovább emelkedett, végül az őszi puccssorozatot megelőzően, 2008 tavaszán – Török Gábor jogászrektorhelyettes leváltatása után – magához ragadta az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöki tisztjét, kihasználva a Rektori Hivatal nyújtotta helyzeti előnyt, kvázi kinevezve magát a hirtelen megüresedő posztra. 2008 őszén a már a bölcsészkaron aktív Györgyiné Koncz Judittal szövetségben merészebb terveket is szövögethetett, persze, a háttérből szüntelenül buzdító és nagyravágyó docensfeleséggel, Petrőczi Évával együtt.

A hármas szövetség újabb erősítést kapott, amikor Szabó András – dékánként – közvetlen kolléganőjét, a szintén magyar irodalmat oktató Kulcsár-Szabó Ágnest emelte maga mellé dékánhelyettesnek, holott a Kar érdeke nyilvánvalóan a különböző tanszékek és intézetek (pszichológia, kommunikáció, nyelvtudomány, angol, német, holland, japán, szabad bölcsészet) szélesebb képviseletét kívánta volna a kari vezetésben a dupla magyar irodalmár képviselet helyett. Mellettük csak a történészek rúgnak – látszólag – labdába a jóhiszemű és lelkiismeretes, ám szakmailag jelentéktelen és már jócskán nyugdíjkorú Bíró Mária dékánhelyettessé választásával, aki anno az ELTÉ-ről került a Károlira. Az ELTÉ-n, persze, nem oktató volt, hanem könyvtáros, annak megfelelő szellemi kapacitással és tudományos munkássággal, amelyek egyikét sem bővítette illetve gyarapította jelentékenyen a Károlin eltöltött évei alatt. Elemi érdeke, hogy a Szabó András – Petrőczi Éva – Kulcsár-Szabó Ágnes – Koncz Judit féle szövetséget támogassa, hiszen sem szakmai teljesítményénél, sem koránál fogva nem engedheti meg magának a különvéleményt: nemcsak dékánhelyettesi pozícióját veszthetné el, hanem fizetését is, és be kellene érnie a nyugdíjjal. Ez az öt fős hatalmi csoport egészült ki 2009.januárjától, egy a nyugdíjazás által nemcsak fenyegetett, hanem ténylegesen nyugdíjazott kollégával, Kovács Árpáddal, akinek felbukkanása a Bölcsészkaron majdnem ugyanolyan végzetes a Doktori Iskolára nézve, mint Szabó András dékánná választása. Mentségére szolgáljon, hogy egzisztenciálisan ugyanolyan kiszolgáltatott, mint Bíró Mária, tehát a dékántól különböző álláspontot neki sem áll érdekében megengedni magának. Hogy mit keres a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán egy az ELTÉ-ről és a Veszprémi Egyetemről is elbocsátott, és nyugdíjazott oktató, aki eredetileg a Rendőrtiszti Főiskolán oktatott és nem szakmai, hanem belügyes vonalon került annak idején az ELTÉ-re, ráadásul csak orosz szakos, amit, ugye, nem oktatnak a Károlin, tehát látszatmunkára vesz fel nagyon is valós fizetést (ami egy jövőbeni cikk témája). Elöljáróban csak annyit szögeznénk le, hogy ez a státusz – egy kizárólag orosz szakot végzett oktató egy olyan egyetemen, ahol nincs is orosz szak –, sérti a felsőoktatási törvényt, hiszen kötelező óraszám kitöltéséről nála nem lehet szó, továbbá megkárosítja mind az állami, mind az egyetemi költségvetést.

Az a tisztogatás, ami a Kommunikáció Tanszéken zajlik, viszont már csöndesnek sem nevezhető, hiszen egy egész tanszék oktatói gárdáját készülnek kisöpörni. Először Vass Csabát mozdították el a tanszék vezetéséből, akit Komlósi Piroska váltott, ám a közelmúltban őt is kiebrudalták a tanszék éléről, hogy Simon Attilát – György Péter közeli munkatársát – nevezhessék ki tanszékvezetőnek. Az új vezető azonnal beáramoltatott az egyetemre nyolc oktatót. A nyolc oktatónak a fizetése az egyetem költségvetését terheli. Az egyetem vezetése szorgalmazta a holdudvar felvételét és alkalmazásukat. Ennek költségtényezője láthatólag nem okozott nekik fejtörést. Miért és kinek okozott volna? Az egyetemnek jelenleg nincs gazdája. Eljött a pillanat az egyetem megszállásara, a hatalom kiépítésére és a középszerű karrieristák tombolására. Egy tényleges vezető helyett a hatalmat bitorló percemberkék csak a mában élnek, a jövő közömbös számukra, a múltat pedig, szeretnék végképp eltörölni. Áldozataik viszont nemcsak a közelmúltra emlékeznek, hanem visszamenőleg sincs amnéziájuk.

A hatalmi apparátus ennek a filozófiának megfelelően állt össze a hat fővel, akiket különböző oktatói ill. adminisztratív státuszú önkéntesek vagy félönkéntesek hada erősít. Csak néhány példát említek: a magyar irodalmár Hermann Zoltán, aki a szakmailag rangosabb, már régóta habiltált, de professzori felterjesztésre ettől a vezetéstől esélyt sem kapó Nyilasy Balázs elől foglalja le a Klasszikus Magyar Irodalmi Tanszék vezetői posztját, szervilizmusáért jutalmul; Fóris Ágota csak olasz szakos, amit szintén nem oktatnak a Károlin, és ezzel az egyszakos diplomával lehet a Magyar Nyelvtudományi Intézet gyors karriert csináló docense, amit inkább Kari Tanácsi szereplésével érdemelt ki, mint ”magyar” nyelvészeti munkásságával; vagy az újdonsült kari igazgató, Gál László, aki jogásznak dilettáns, nemcsak azért, mert nincs jogi diplomája, hanem mert a legtöbb olyan testületi ülés, amit ő szervez és vezet, kifejezetten törvénysértő módon zajlik (Kari Tanács, Doktori Iskolai Tanács); és – hogy közelebb kerüljünk a Doktori Iskolához – Kőfalusi Krisztina, a Doktori Iskola titkárnője, akinek több ténykedése nemcsak súrolja a büntetőjog határát, hanem kifejezetten átlépi. Nem menti őt, hogy utasításra cselekedett. Többek között már csak azért sem, mert amit tett, azt nem megtorlástól való félelmében tette, hanem jutalomért. (Erre a titkárnők fizetési kimutatása lehetne a bizonyíték.)

Már csak egy ember állt a Szabó András körül összeforrt kis csapat útjában: Vargha András professzor megbízott rektorhelyettes, akinek rektori pályázatát a Szenátus – és azon belül a HÖK (Hallgatói Önkormányzat) – kétszer is leszavazta. A HÖK befolyásolása csak a két állva maradt rektorhelyettesnek, az egyetem két vezetőjének (Szabó Andrásnak és Györgyiné Koncz Juditnak) állt érdekében és módjában. A független és korrekt Vargha András helyére a Hittudományi Karról neveztek ki rektori teendőkkel megbízott rektorhelyettest Balla Péter személyében, aki a kialakult helyzettől és a felelősségtől való rémületében két másik rektorhelyettes kollégájától, Györgyiné Koncz Judittól, valamint a sebtében kinevezett jogászrektorhelyettestől, Fábián Ferenctől kér tanácsot, de leginkább mégis Szabó Andrásra hallgat. Mivel a Károli Református Egyetemnek már egy éve nincs rektora, így Szabó András gyakorlatilag teljhatalommal rendelkezik.

Ha már említettük a HÖK szerepét Vargha András rektori pályázatának kétszeri megbuktatásában, akkor világosan kell látnunk, hogy a HÖK a Bölcsészkar struktúrájban sem a hallgatók érdekképviselete, hanem a kari vezetés szavazógépezete. A 15 fős HÖK szám szerint is túlsúlyban van a Kari Tanácsban. Bár a törvény szerint számuk az oktatókénak csak ¼ - 1/3-a lehet, a kari vezetés egyrészt ragaszkodik a lehetséges maximális 1/3-hoz, másrészt ahhoz is, hogy minden ülésen teljes létszámban jelen legyenek, míg az oktatók közül természetszerűleg mindig többen hiányoznak. A HÖK szerepét a kari tanácsi jegyzőkönyvek, jutalmazások, ösztöndíjak mindennél világosabban dokumentálják.

A kari vezetésben 2008.októberében puccsszerűen bekövetkezett változással párhuzamosan a Doktori Iskola törzsgárdája – Wéber Antal, Ritoók Zsigmond és Bolyki János kiválásával illetve a régi dékán, Kulin Ferenc kitessékelésével a törzstagok közül, amit az új dékán, Szabó András szorgalmazott – mindössze hat főre apadt. Ennek a hat főnek a felét eleve Szabó András dékán és szűkebb köre – a felesége és a helyettese – tette ki. Az Iskola vezetése 2009. januárjától vált teljesen ellenőrizhetetlenné, amikor az előbb említett hármas csoport a törzstagok közé integrálta Kovács Árpádot. Ez a négyesfogat a kontrollt a titkárnőn, Kőfalusi Krisztán keresztül gyakorolta, aki ebben erkölcsileg teljesen tönkrement, és minden szabálytalanságot és törvénysértést végrehajtott, amire utasítást kapott. Persze, nem Hima Gabriellától: a titkárnő a Doktori Iskola tanácsüléseit Szabó András dékánná választása óta rendszeresen Hima Gabriella, a Doktori Iskola vezetője háta mögött, az ő tudta nélkül hívta össze, a vezető távollétében hozott határozatokról utólag sem tájékoztatta őt, sőt, a titkárnő ”önállósága” odáig fajult, hogy személyesen vezetett le egy PhD házi védést, továbbá személyesen döntött téma- és témavezetés váltásáról ill. védésre bocsátásról. Legalábbis a papírforma szerint. Valójában irányították – és jutalmazták. (Mára már a Dékáni Hivatal vezetőjévé emelkedett.)

A jutalmazások és szankciók - elbocsátások ill. leváltások - csak szimptómái egy súlyos morális válságnak. Messzire került az egyetem attól a vállalástól, amit az alapító atyák – 1993. évi alapító levelükben – lefektettek. A Zsinat 1993. február 24-i ülésén a bibliai Ige szellemében fogalmazott: „Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való” (Hós 4:6). Éppen az ellenkezője valósult meg annak, mint amiért létrejött a Károli Gáspár Református Egyetem. Akkor még senki sem gondolta, hogy másfél évtized múlva olyan vezetők jönnek, akik nagy múltú református iskoláink (Sárospatak, Pápa, Debrecen, Nagyenyed, Kolozsvár és a többiek) szelleméből csúfot űznek. Nemcsak az anyagiakkal bánik hűtlenül az egyetem jelenlegi vezetése és az egyetem fenntartója, a Zsinat, hanem annál sokkal fontosabbat sikkasztanak el: a hazai keresztyénség legfőbb egyetemes erkölcsi és szellemi értékét, a Károli Gáspár Református Egyetem eredeti küldetését.

A hatalmi apparátus elmúlt időszakban történt kiépülésének történetét, valamint a meghatározó főbb erővonalakat dióhéjban vázolnunk kellett ahhoz, hogy világossá váljon: ez a hatalmi szervezet nemcsak a puccsszerű leváltásokért felelős, hanem a református egyetem morális lezüllesztéséért is. Az egyház Zsinata, s annak lelkészi elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök semmit nem tett, hogy megismerje és megállítsa ezt a folyamatot. Azért, hogy idáig jutott annak a református egyetemnek a színvonala, melynek első rektora Benda Kálmán volt, nemcsak Szabó András és a köré összegyűlt kis csapat felelős kizárólagosan, hanem maga a püspök, Bölcskei Gusztáv is, hiszen ő a Magyarországi Református Egyház Zsinatának – az egyetem fenntartója! – lelkészi elnöke. Nem hallgatható el és nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy Szabó István a Dunamelléki Egyházkerület püspöke – akinek az egyházkerületében működik a református egyetem – nem tett egyetlen lépést sem az egyetemen történt törvénysértések megakadályozása érdekében. Az e cikkben megnevezett s eltávolított egyetemi vezetők többségének egzisztenciája megingott, presztizsük csorbát szenvedett. Ezeket a diktatórikus tisztogatásokat nagyon is tudatosan hajtotta végre Szabó András és csoportja. Felvetődik az a nem henye kérdés, hogy miért nem lépett közbe Szabó István? Miért hallgat ugyanúgy, mint Bölcskei Gusztáv? A válasz nagyon egyszerű, Szabó püspök és Szabó András sógorok, vagyis holló a hollónak nem vájja ki a szemét, különösen akkor nem, ha nem hollók, hanem Szabók mindketten. Móricz Zsigmond írói nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Rokonok című regényének mondanivalója ma is aktuális.

- folytatjuk –

Szerkesztői megjegyzés: Az egyetemi vezetés struktúrája jelenleg nehezen átlátható. Az eredeti struktúra szerint a négy kar (hittudományi, bölcsész, jogi és tanítóképző) egyike adta a rektort, a másik három a rektorhelyetteseket. Az elmúlt egy évben történt leváltásokkal és félreállításokkal az egyes karok képviselete gyakran hónapokig szünetelt. Szűcs Ferencet 2008 szeptemberében félreállították, ezzel egészen 2009.május 1-ig, Balla Péter rektorhelyettesi kinevezéséig a hittudományi karnak nem volt képviselete a vezetésben. Nagykőrösről Györgyiné Koncz Judit 2008 folyamán átment a bölcsészkarra, a tanítóképző képviselete ezzel megszűnt, és máig sem állt helyre. Török Gábor jogász-rektorhelyettest a tavalyi évben szintén leváltották, kinek ez év tavaszáig nem volt utódja.

Mindezen idő alatt a bölcsészkar kizárólagos befolyásra tudott szert tenni az egyetemi vezetőségben. Szűcs Ferenc tavaly őszi leváltása után ugyanis Vargha András lett a rektori teendőkkel egbízott rektorhelyettes, így Szabó Andrással és Györgyiné Koncz Judittal együtt immár három rektorhelyettes került ki a bölcsészkarról, míg a többiről egy sem. Vagyis 2008 szeptembere és 2009 májusa között minden egyetemi vezető a BTK munkatársa volt.

Az arány mára valamelyest javult, de a struktúra máig sem állt – még látszólag sem – teljesen helyre.

Újabb károlis botrány!!! A Református Egyetem az Index címlapján

Az alábbi írást Farkastorok küldte át Pontilyenkének.

Újabb megdöbbentő tény került a nyilvánosság elé, mely az index nyitóoldalán olvasható:

http://index.hu/belfold/budapest/2009/09/28/egyetemek_a_brfk_altal_bekert_szerzodeslistan/

A KÁROLI GÁSPÁR EGYETEMI ALAPÍTVÁNY szerződésben áll (a mostanában igencsak botrányoktól hangos) BKV-val. Érdekes az alapítvány célkitűzése: "A Károli Gáspár Egyetem oktatási és nevelési munkájának segítése".

Vajon hogyan segítheti a KGRE munkáját egy BKV-val kötött szerződés?

Az alapítvány székhelye: 1091 Bp., Kálvin tér 9.

E társadalmi szervezet nyilvántartási száma: 6344/2005.

Az index mai cikkéből megtudjuk, hogy a Budapesti Rendőrfőkapitányság vizsgálatot indított 61 'cég' ellen, melyek mintegy száz szerződést kötöttek a BKV-val. A rendőrségi vizsgálatba vont 61 cég egyike a „Károli Gáspár Egyetemi Alapítvány”.

Hogyan állhat kapcsolatban a református egyetem alapítványa egy olyan állami vállalattal, amelyik jelenleg az ország egyik legerkölcstelenebb ügyeit produkálja? Hacsak nem azon az alapon, hogy mindkettő élvezi a „botrányhős” szerepét. Itt is, ott is egyre-másra kerülnek felszínre a visszaélések, a jogtalanságok, az állami pénzzel való visszaélések.

Idézem 'ifamoped' mai bejegyzését a blogon (Vajon miért a Kis kálvinista arcképcsarnokba szánta?): "Szomorúan olvasom, hogy a példamutatás, a krisztusi szeretet szerinti példamutatás helyett, a Károli Gáspár nevét méltatlanul viselő intézmény bírált vezetői, és bírálói is, miként teszik a laikusok előtt visszataszítóvá a tudomány református fellegvárát."

Vajon ebben az esetben mi a helyzet? Ki teszi azt visszataszítóvá? Aki elköveti a bűnt, vagy aki leleplezi? Ifamoped filozófiája, hogy takargassuk a szennyesünket, akkor talán kívülről tisztábbnak látszik. Nekünk nem elég a látszat. Nekünk nem elég a tiszta felsőruházat. Alsóneműből is tisztát akarunk viselni, még ha azt nem látják is mások. Egyszerűen jobban érezzük magunkat benne.

Ja, hogy ahhoz azt előbb ki kell mosni? És a nagymosást nem lehet annyira elrejteni a figyelő szemek elől?

Nagyjából ez a különbség köztünk: a jelenlegi vezetés „csöndes tisztogatásokat” végez, ami csak növeli a mocskot. (Ld. Református Élet szeptemberi számát.) Mi viszont igazi nagymosást akarunk.

Ifamopedék nem szeretik a radikálisokat. De ez az egyetem már odajutott, hogy a portörléssel csak port hint a szemekbe. Elsősorban a sajátjába. Ifamopedéknek már a látásuk sem tiszta, nemhogy az alsóneműjük.

7 komment

A bárányok már nem hallgatnak

Max Weber definíciója szerint a „hatalom az a társadalmi kapcsolatokban rejlő lehetőség, amely megengedi, hogy az egyik ember akár a másik ellenállása ellenére is véghez vigye akaratát”. Azaz, ha nincs szándékunkban ezt az akaratot elfogadni, tudomásul venni vagy magunkévá tenni, esetleg még ezzel az akarattal szembe is fordulunk, annak ellenállunk, akkor a hatalom erőszakot alkalmaz velünk szemben.

A nietzschei hatalom-elmélet a hatalom akarásáról gyökeres ellentéte Pál apostol rómaiakhoz írt levelének, mely szerint az “nem azé, aki akarja, és nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené”.

Ám a hivatali hatalom többnyire azé, aki fut (utána), s mivel nem Istentől való, csak istentelen eszközökkel lehet ideig-óráig megtartani.

Az erőszak modern formája a diskurzus kisajátítása. A 60-as években például betiltották a Szabad Európa Rádiót, mégis sokan hallgatták, információra éhesen. A „Református Élet” című lapot a református egyetem vezetői nem tilthatják be, ezért nem létezőnek nyilvánítják, a Károli Református Egyetem nevét viselő blogunkról azt hazudják, hogy rágalmazó. Szerintünk viszont éppen ez az állítás rágalom. A hatalom által diffamált fórumokon megjelent írásokat sorra igazolja az élet: igaz a Princz-VIP-lista, igaz a református hagyatéki raktár kifosztása, igaz a doktori fokozatok visszavonása, igaz a rendőrségi nyomozás BKV-ügyben stb. A hatalom kompromittálódása és lelepleződése idején – mint most a Károli bölcsészkarán – különösen erős a dezinformáció. De amit mi ezeken a fórumokon elmondunk, azok fontosak, és eddig rendre igaznak bizonyultak.

A hatalom azon a mélységesen erkölcstelen állásponton van, hogy nem a bűn elkövetői a bűnösök, hanem a bűn leleplezői. Ezért nem az elkövetők, hanem a leleplezők ellen folytatnak hajtóvadászatot. Demokráciákban a blogolás szabad véleménynyilvánítás. Ezt szankcionálni csak csendőrállamban lehetséges.

A károlisbotrany.blog.hu a szólásszabadság fóruma és élharcosa. Ne hagyd magad elhallgattatni, ne hagyd magad megfélemlíteni.

Olvasó, Tiéd a szó. Csatlakozzunk Dear Sister felhívásához:

Áldás, békesség, testvéreim! Imádkozzunk halkan, de beszéljünk hangosan!

Bárányka

5 komment

Mittwoch, 7. Oktober 2009

Karolisbotrany.blogspot.com

Kedves Olvasóink!

A cenzúra még egy teljes napra sem volt képes megakasztani tevékenységünket. Már aznap menedékjogot kínált nekünk Bátori Gusztáv lelkész úr saját blogján: http://protestans.blog.hu, amiért hálásak vagyunk neki.

A szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának ilyen durva megsértése, ami alig 38 napi fennállásunk után, 13.800 látogató mellett, a betiltással ért bennünket, csak a legsötétebb diktatúrákban fordul elő. Bátori lelkipásztor bölcsességére jellemző, hogy ő ezt a fenyegetést már júniusban előrelátta (ld. Invitáció c. poszt fenti blogban). Nem állítjuk, hogy a diktatorikus állapotok a mai Magyarország egészére érvényesek, és a demokrácia elemei teljesen hiányoznának. Hiszen lehet nyugodtan becsmérelni hivatalban lévő politikusokat, akár a mindenkori miniszterelnököt is a szabad vélemyénynyilvánítás jegyében. Lehet szidni rendőröket, bírákat, akár anyázni is a hatalom képviselőit és más közismert, akár köztiszteletben álló személyeket. Sem Orbán Viktor, sem Gyurcsány Ferenc nem állította le ügyvéddel az ellenük folyó gyalázkodást. És mi még csak nem is gyalázkodtunk. A posztokban biztosan nem. A tényeket közöltük: a Károli Gáspár Református Egyetem dékánja csaló, sikkasztó, tolvaj, hazug, súlyosan jellemhibás ember, aki alkalmatlan arra a posztra, amit betölt.

A karolisbotrany csapata a Károli Gáspár Református Egyetem református szellemiségének helyreállításán fáradozik. Nem az Egyetem ellen, hanem az Egyetemért jött létre. És addig fog működni, ameddig ez a református szellemiség olyan erős lesz, hogy kiveti magából a református eszméket megcsúfoló, az egyetemet lejárató jelenlegi vezetőket, akik csak azért lehetnek vezetők, mert Móricz regényeinek uram-bátyámos feudális világa tartja fenn őket.

Szinte már vicc az a "rokoni" képződmény, ami itt létrejött: A rektori teendőket ellátó rektorhelyettes egy püspök veje. Az egyetem legnagyobb karának, a bölcsészkarnak a dékánja, egy püspök sógora. Ugyanezen kar dékánhelyettese - valójában a bölcsészkar diktátora - pedig egy befolyásos akadémikus, az akkreditációs döntéseket befolyásoló képzési ági bizottság elnökének a menye.

A Károli Gáspár Református Egyetemnek jelenleg semmi köze egy felsőfokú intézményhez. Ez az intézmény kóklerség, a nepotizmus vadhajtása: a tehetségtelen beházasodottak - mégcsak nem is vérszerinti rokonok - szerencsétlen gyülekezete, akik csak maguk alatti szintről választanak munkatársakat. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a bölcsészkari rektorhelyettes egy volt tanítóképzős énektanár.

Mozgalmunk célja, hogy véget vessen a tehetségtelen vők, menyek, sógorok és sógornők és mamelukjaik uralmának, a házaspárok karokon, sőt, tanszékeken belüli terrorjának, ami sehol másutt a világon nem fordulhatna elő, csakis Magyarországon, és ott is főként a Református Egyetemen.

És hiába lepleződnek le a korrupciós összefonódások és a még sokkal súlyosabb bűncselekmények, ezeknek nincs semmilyen következményük.

Egy banánköztársaság az Európai Unió közepén. Csakhogy a banánköztársaságok derűje nélkül.

Egy sötét ország sötét foltja, sőt, a magyar felsőoktatás szégyenfoltja, botrányköve a Károli Gáspár Református Egyetem. Nem véletlenül: Egy vő és egy sógor juttatták ide (hogy a poéta sógornőt és a menyt már ne is említsük).