2009.09.10. 01:22
200 év után magyar testben feltámadt az egykori svájci költő-fiziognómus, Johann Kaspar Lavater alias FarkasTorok. Megkértük őt, hogy hozzászólásként közölt tanulmányát önálló posztként közölhessük „Kis kálvinista arcképcsarnok” címmel. Örömmel adjuk tudtul, hogy a szerző ehhez hozzájárult.
FarkasTorok, reagálva B. Gusztáv megjegyzésére, miért a legantiintellektuálisabb fizimiskákat teszi a Református Egyház a Református Egyetem kirakatába, arra a következtetésre jut, hogy azért, mert leginkább csak ezek vannak. Nem szükségszerűen, hiszen a Református Egyház nyájában, bár az a mostani vezetés alatt intellektuáisan és főleg erkölcsileg nagyon mélyre süllyedt, azért még akadnának értelmesebb profilok is. Nemcsak juhok vagy ökrök (mint a vizeskék szemű Kofa – nevének ékezetek nélküli első felét kikölcsönözve – nevezzük így a tehénszemű és ökörarcú Hérát, de az ő arcát már elégszer elemeztük), hanem emberszabású lények is. FarkasTorok szerint azért romlott ennyit az arcállomány, mert ezek az antiintellektusok „nem is engednek be mást maguk közé, csak nagyon keveset, mert akkkor kiderülne, hogy mennyire egyszeri lelkek”.
A továbbiakban a szakember, azaz FarkasTorok elemzi a Károli Gáspár Református Egyetem vezetőinek koponya- és arcberendezését:
Elég az arcokat végig nézni: vagy sunyi paraszt pofák, vagy proli orrok és arcok, de semmiképp nem értelmiségi arcok, s nem polgári jelenségek (a szó nem rendszerváltozás utáni, hanem régi jelentésében).
Vizsgáljuk meg a borittas Bölcskei arcát, mely egy szerencsétlen parasztpofa, pirosodó bumszli orral, ideges egér szemekkel. A dékáné (SzA) egy amorf, zsíros paraszt vonásait viselő, szintén kis turcsi orrú, elég egyszerű vonású arc, a fejforma pl. a tarkó nem boltozatos, sem a homlok, ami csak a kopaszodás miatt magas. Ez kölcsönöz némi ál-értelmet ennek az 'arcnak'. A húsos kis tömpe ujjak, a dologtalanság jelei, a testi felfúvódás pedig emésztési zavart mutat, mintha a dékán úr nem tudna valamit megemészteni. Tán nem a másfél évtizedes gonoszságokat és csalásokat: az emberek egymás elleni kijátszását... És ott van még Petrőczi orcája, ami tényleg egy proli pofa (nem arcocska), de olyan, amelyik már a jóléttől eltokásodott. A bamba vizenyős tekintet és a türjedt száj a Ludwig ősöket igazolja. Nem értem, hogy milyen (angol) királynői rokonsága lehet? Csak nem a Rhédey Claudia vonalra hajaz? Biztosan valamit olvasott erről a puritanizmus "kutatgatása" közben és erős képzelőerejével – ami elvitathatatlanul van neki, mindenesetre jóval több, mint férjurának – beillesztette magát a királyi udvarba. Az udvar létezhet, ám ez nem egy kúria udvara, pláne nem egy kastély parkja, hanem egy körgangos ház belső nagyon sötét udvara. Gangos!
A gangos orcája mellett ott van még a női nem másik "szép" példánya, a már középkorú Menyé. Ez már egy kicsit távolabbi rokonság, nem a Szabó-, hanem a Kulcsár-Szabó genetikát vinné tovább, ha tudná vagy akarná, de kiskulcsárszabó még nincs kilátásban illetve külső szemnek láthatatlan állapotban sem. Így ez az arc nem az igazi szabók, csak a beházasodottak vonásait mutatja. Téved, aki azt hiszi, hogy a beházasodás eseménye nem hagy nyomot az arcon. Mindjárt meglátjátok, hogy de még mennyire hogy hagy! Ez a kretúra kis penge szájával, erőszakos arckifejezésével és holdvilág ábrázatjával szintén nem az értelmesek körét bővííti (mert azok fénylenek!). Persze fénylik ez az ábrázat is, de nem az értelemtől, vagy pláne nem a lelki tisztaságtól, hanem a faggyúmirigyek túlműködésétől, ami már a belső elválasztású hormonok háborúját vetítheti ki. Belül dúl a háború: a hatalomért, egy gyerek szülésért (de nem a karrier rovására), a tisztelt apósért (megfelelési kényszer - szerény képességekkel) és a férjért, aki szemmel láthatóan jóval fiatalabb. Az arc tehát itt sem intellektuális, ennél az asszonyságnál sem, mert kerek és nincs eleganciája, inkább zsíros képű és trampli, mint a költőcske feje, de ez inkább parasztos, míg amaz inkább prolis; csapzott hajúak mindketten (bár Menyé kissé rendezettebb képet mutat, mint a költőnőé). Tulajdonképpen a megtévesztésig olyan, mint egy TESCO-s kasszásnőé. Nem is tudjuk, mért nem inkább ott ül.
Nem is jutna eszünkbe, hogy ezek a nők: tanárnők, pláne az még a legvadabb álmomban sem jelenik meg, hogy egyetemen tanítanak ezek az arcok. Mi az, hogy tanítanak? Nemcsak tanítanak, az egyik már dékánhelyettes és tanszékvezető is, a másik csak feleség, bár ez is elég jól kifizetődik számára. Annál inkább mert férjeura kijárt neki egy egyszemélyes intézetet. Nem csalás és nem ámítás, nézzék meg a KRE honlapján. Puritanizmuskutató Intézet: igazgató, munkatárs, titkárnő, takarítónő mind egyszemélyben a „költőnő”. Ez az Intézet otthon van, a saját konyhájában. Látszik, hogy ez a rengeteg szerepkör sok neki, a legutolsót nem nagyon gyakorolja, azaz nemigen takarít. Ez meglátszik a „konyha-intézeten”.
Külsőleg és belsőleg is ismerem ezeket a torzókat. Még régről... Nem változtak semmit, ugyanolyan rondák kívül-belül. Csak az évek levakarhatatlanul ráragasztották az arcukra a gonoszság vonásait, ettől annyira ellenszevensek – és antiszexik, pláne a hímnemű kálvinista példány – mindenki számára.
Ja, igen, az egyik közülük kakukktojás. Parasztnak paraszt, legalábbis félig, de nem igazi kálomista. Csak próbál úgy tenni. De a dékáni székért – amiért ácsingózik, ha dékánuramból rektor lenne-lehetne, bár ez az álom utóbbiban egyre távolabbra kúszik, akárcsak tehénszemű és ököracú Héra szexuális fatáziálásaiban (jé, pszichiáter úgy látszik megfertőzött a freudizmusával) – majd áttér(ne) Kálvin hitére.
Párizs megér egy misét... Hajjaj, többet is...
Keine Kommentare:
Kommentar veröffentlichen